Bár az ősz hirtelen beköszöntött, nem mindenképpen kell lemondanunk a virágos erkélyről. Tény, hogy a virágládáink nem pompázhatnak már sok színben, de néhány őszi cserepes növénnyel és egy kis fáradsággal díszíthetjük erkélyünket, illetve teraszunkat.

Értelemszerűen a nyári virágok pompás színei nem pótolhatóak, azonban az ősz még nem ok arra, hogy teljesen csupasz legyen az erkélyünk. Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy erőt vegyünk, és néhány balkonládába olyan növényeket ültessünk, melyek a hidegebb időt is nagyon jól viselik. A nyár végére érdemes tehát örökzöld növényeket választanunk, melyet akár az erkélyen kívül is elhelyezhetünk, például a lépcső mellett, illetve a bejáratnál.

Nyár után is számos növény közül válogathatunk, de a legnépszerűbb általában a krizantém, valamint az őszirózsa. Mindkét virág számos színárnyalatban virágzik egészen a hideg idő beálltáig. Sőt, akár november közepéig is láthatunk virágzó krizantémot, melyek egy cserépben is tökéletesen elférnek.

Bár a virágok többsége már elhullajtotta szirmait, nem kell lemondanunk sem ősszel, sem pedig télen a természet egy kis szeletéről. A balkonládákba ugyanis ültethetünk különféle növényeket, melyek a téli hónapok alatt is ékesíthetik otthonunkat. A legpraktikusabb, ha két balkonládát cserélgetünk, az egyikben a nyári növények aludhatnak téli álmot, a másikban az ősz színei pompázhatnak.

Melyek az őszi növények?
Az őszi növényeket a téli hidegben is a ládában tarthatjuk. A kertészeti szaküzletekben készségesen segítenek nekünk megtalálni azokat a kis örökzöldeket, valamint törpecserjéket, melyeket akár egymás mellé is tudunk ültetni, hogy majd az ablakunkat ékesítsék a téli hónapokban. Választhatjuk a kecskerágók kompozícióját, a különféle törpetujákat vagy akár a törpe hamisciprus kompozíciójával is varázsolhatunk növényeket télvíz idejére az ablakunkba. Amennyiben a törpe fenyőcskét már most földbe helyezzük, karácsonyra gyönyörű ablakdísszé fejlődhet. Sőt, akkorára is megnőhet, hogy néhány kisebb díszt is magára ölthessen.

Sokan vannak olyanok, akik a napenergiát mindenütt kihasználnák, ahol csak erre mód van.
Most pedig megérkezett a Google Sunroof projektje, mely segít eldönteni, hogy kinek éri meg belekezdeni a napelemrendszerrel üzemelő tetőrendszer kivitelezésébe. Mindenképpen fontolóra kell venni, hogy megéri-e befektetni a költséghatékonyabbnak, valamint környezetbarátabbnak tartott rendszer kiépítésébe.

A Google, alkalmazva a műholdfelvételeket és kihasználva a cég egyéb eszköztárát, egy új szolgáltatással jelentkezett. Az új program segít a háztulajdonosoknak felbecsülni, hogy ingatlanjuk tetejét mennyi napfény éri. Ennek megállapítása után kiszámolható, hogy mennyire költséghatékony megoldást is jelent a szolártetős rendszer kivitelezése. Lényegében megtudhatjuk, a hagyományos rendszerű áramellátás helyett érdemes-e inkább a napenergiára.

Kézenfekvő, hogy a nyári időszakban a talajtakarás haszna az, hogy megvédje a földfelszínt az erős napsugárzástól, megakadályozza a kiszáradást és visszafogja a gyomok növekedését. A folyamatos locsolás (vagy esőzés) következtében a talajtakaró anyaga folyamatosan bomlik, így tápanyagot szolgáltat a növény számára. Ehhez azonban az kell, hogy szerves, de nem élő talajtakarót alkalmazzunk: szénát, szalmát, kihúzott gyomokat.

A nyári nagy melegben a föld felszíne könnyen kiszárad, így a kiskerteket – akár városi közösségi kertekről beszélünk, akár kertes házban, tanyán – a kiszáradás veszélye fenyegeti. De nem csak ez az egyetlen oka annak, hogy érdemes a napjainkban újra lendületet kapó talajtakarási módszerek egyikét kipróbálni.

Az előző bejegyzésben nagy vonalakban bemutattuk hogy is néz ki és milyen a magaságyás szerkezete. Vizsgáljuk meg most, hogy miért is éri meg fakeretet ragadni, és épített ágyásban nevelgetni a növénykéinket!

Még mindig kicsit a termelés helyénél maradva, ismerjünk meg egy hazánkban újonnan – ámde annál gyorsabban – elterjedő módszert, a magaságyást. A nevét onnan kapta, hogy fadeszkák között, a talajszinttől elemelt magasságban van benne a föld szintje. Gyakran alkalmazzák városi kertekben, ahol alapból nem termőföld van, így a konyhakert kialakításához amúgy is kell az adott helyre földet vinni, ágyást kialakítani.

Nem csak a közösségi kertekkel kapcsolatban merülhet fel, sajnos sokan, akik kertészkednénk, szembe kerülünk a problémával más adottságok mellett is: kicsi a helyünk. Sokan városi lakásban élve, az erkélyen élnék ki természetközeli hajlamaikat, mások zsebkendőnyi telken hódolnának a növénytermesztés szórakoztató és áldásos tevékenységének. Hogyan növelhetjük meg a teret, a növények nagyságát, a hozott termések mennyiségét ugyanakkora a területen?

Akár saját kertünket gondozzuk, akár csak az erkélyen nevelgetünk egy-két haszonnövényt, akár boldog résztvevői vagyunk egy közösségi kertnek, lassan eljön az idő, hogy megtegyük az első lépéseket. Nagy valószínűséggel már nem romlik el az idő – bár az áprilisi időjárásban sosem szabad megbízni – így elkezdhetjük a kerti munkákat.

Mi lehet a célja egy közösségi kert megalapításának?

A közösségi kertek vagy városi kertek városi környezetben hoznak létre haszonnövények termelésére alkalmas földterületet. Nem csak répát, krumplit, paradicsomot és paprikát lehet azonban ilyen helyen termelni, ha a közösség úgy kívánja, lehet a cél az is, hogy mindig lehessen friss idényvirág a vázában, vagy hogy széppé tegyük a környezetünket, zöldellő és élő „tereptárgyra” lássunk az ablakunkból.