Még mindig kicsit a termelés helyénél maradva, ismerjünk meg egy hazánkban újonnan – ámde annál gyorsabban – elterjedő módszert, a magaságyást. A nevét onnan kapta, hogy fadeszkák között, a talajszinttől elemelt magasságban van benne a föld szintje. Gyakran alkalmazzák városi kertekben, ahol alapból nem termőföld van, így a konyhakert kialakításához amúgy is kell az adott helyre földet vinni, ágyást kialakítani.

Hogy néz ki egy magaságyás?

Ennek az ágyás fajtának nincs egy általánosan ismert vagy elvárható külleme, se mérete. A magassága általában 80 cm, de ez is csak azért alakult így, mert ez nem túl magas ahhoz, hogy megtöltsük a különféle föld és egyéb termőrétegekkel, de nem is túl alacsony ahhoz, hogy le tudjunk hajolni hozzá, illetve körbe tudjuk kezelni különféle növényvédelmi szempontok miatt.

Az alakja, hossza és szélessége teljesen egyedi lehet, annak megfelelően, hogy mekkora helyünk van a kialakítására. A szélessége jó, ha nem nagyobb annál, hogy a közepére túl nagy meghajlás nélkül elérjen a kezünk, hiszen a beültetett növényeket gondozni (kötözni, gazolni, kapálni stb. kell.

Milyen a szerkezete a magaságyásnak?

Mindenkit megnyugtatunk, ezt a hatalmas fakeretet nem kell töméntelen földdel feltölteni, a magaságyás pont azért jó, mert különféle kerti és háztartási hulladékokat (komposzt, hamu) is felhasználhatunk a megépítése és „működtetése” során.

A magaságyásnak először 20 cm mély alapot kell ásni, majd ebbe jönnek a következő rétegek, mindegyik 20 cm vastagon: kerti hulladék (fák-bokrok nyesedéke, termények szára – kukorica, napraforgó), ház körüli szerves hulladék (minden olyan, ami a komposztba megy), hullott lomb, érett komposzt és trágya, kerti földréteg. Az alsó, kerti hulladékréteget taposni érdemes, hiszen szétálló, laza szerkezete nem tartja meg majd a fölé érkező rétegeket (és így más mennyiség fér el húsz centiben).

Mi a magaságyás előnye?

A különféle rétegezett szerves anyagok folyamatos bomlása hőt és tápanyagokat termel, mindkettő nagyon kedvez a beültetett növényeknek. A termelődő hő miatt a „működő” magaságyásba korábban lehet ültetni, mint szabadföldbe.

A magaságyás talaja folyamatosan tömörödik, ezért a nyár folyamán a tetejére mindig kell újabb és újabb földréteget teríteni.

A magaságyás kifejezett előnye, hogy a növények gondozásához nem kell mélyre hajolni, és könnyebben védhető a kártevők ellen (ennek mikéntjét később kifejtjük).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.