Városi kert, nem kertváros!

Némi jóindulattal is csak fél évtizede, hogy hazánk lakói először hallhattak a városi kertnek vagy közösségi kertnek nevezett jelenségről. A városi ember környezetét szépítő, emberhez méltó táplálkozását támogató, közösség utáni vágyát, és két keze munkájának eredményét valódi értékként kezelő mozgalom az első időszakban talán értetlenségbe ütközött, de napjainkra kilépett a gyerekcipőből.

Azt, hogy a kezdeményezés él és virul, a bekapcsolódó embereknek köszönhető, növekvő népszerűségét elsősorban az adja, hogy a tagok nem csak a természethez és a földműveléshez találnak vissza, hanem egymáshoz a közösség támogató erejéhez is. A meghonosodás és a masszív elterjedés azonban még várat magára...

Miről szól a városi kert mozgalom?

A közösségi kertek kialakítása során várostervezők, építészek, kertészek és a majdani közösség tagjai együtt tervezik meg az adott hely számára legoptimálisabb kertet, annak méretét, formáját, kialakítását és természetesen a termesztendő növények körét is.

A mozgalom résztvevői számára a szakemberek kidolgozott programot adnak át, amely mentén haladva könnyen, magabiztosan és méltán bízva a sikerben indulhatnak el a kertészkedés rögös útján, és kezdhetik meg útjukat a – legalábbis részleges – önellátás felé.

A program célja nem csak és nem elsősorban az élelemtermelés. Ezeken a pontokon a városi ember igénye a friss, tiszta és minőségi élelmiszerekre összekapcsolódhat a kétkezi munkára való hajlandósággal és a befektetett energia gyümölcsének élvezetével. A kertészkedés ugyanakkor hosszú távú műfaj, a kert folyamatos gondoskodást kíván, így a résztvevők megtanulják a kitartó felelősségvállalást, a munkamegosztást, az egymásra támaszkodást a közösségen belül.

Milyenek a közösségi kertek?

Közösségi kertté válhat bármely földterület, amely szabadon felhasználható, és egy közösség úgy dönt, hogy innentől kezdve megműveli. Az ő közös döntésük, hogy milyen legyen, de általában gyakorlat, hogy a kert egyes részleteit, rendszereit környezetkímélő megoldásokkal, lehetőség szerint újrahasznosítás révén alakítják ki – ez  rövid és hosszú távon is hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez.

A városi kertek egyik legfontosabb tápanyaga az emberi büszkeség, amely a teremtést, gondoskodást és a betakarítást kíséri, és összefügg az emberi kapcsolatok felett érzett és azokból származó örömökkel.

A közösségi kerteknek számos válfaja létezik, mind a kertek típusát, mind a közösségek szerkezetét-működését illetően. Ezen a blogon igyekszünk sok mindent bemutatni, külföldi és itthoni példákkal, tippekkel és trükkökkel fűszerezve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.